3 éves lettem!

Ma van a születésnapom! Nem, nem a blog születésnapja, hanem az enyém!

Ha mentél már keresztül olyasmin – betegségen, traumán, egy mérgező kapcsolaton-, ami után úgy érezted, kaptál még egy esélyt az élettől, hogy ezúttal a múlt hibáiból tanulva újrakezd, akkor Te biztosan megérted, miért ünneplem minden évben ezt a napot. Valójában talán még fontosabb is számomra, mint a “rendes” születésnapom, hiszen az egy esetleges dátum, míg ez a saját döntéseim függvénye.

Ma három éve, hogy elköltöztem Magyarországról, kilépve ezzel – noha nem minden nehézség nélkül- a házasságomból és az addigi életemből. Radikális lépés volt, ijesztő, olyasféle érzés, mint amikor kiugrasz egy repülőből, de nem tudod, működik-e egyáltalán az ejtőernyőd. (Az mondjuk kétségtelenül erősen motiváló tény, ha keserű füstszag terjeng a gép belsejében.)

Edinburghban egyetlen lelket sem ismertem, de azt tudtam, hogy annál, ami volt, bármi csak jobb lehet. Hogy nem akarok többé kifelé, mások elvárásai által meghatározva élni, hogy nem érdekel többé, ki mit gondol, minek szeretne látni. És ehhez pont az kellett, hogy senki ne ismerjen. Hogy egyedül legyek, magammal, és csak magamra számíthassak. Mert valóban ez a legjobb módja: ugorj le egy szikláról, és növessz szárnyakat útközben.

A nehézségek ellenére rengeteg jó dolog is történt. Néhány kedvenc fotóm az elmúlt a 3 évből:

IMG_3489
Whitehaven Beach, Whitsunday Islands, Australia

 

12313903_10153866245504548_3871360271079087750_n
Barátokkal Edinburghban

 

12642946_10207176497984574_184994631133489081_n
Barátnőm a “háziállatainkkal” Airlie Beachen, Ausztráliában

 

941038_10207149070698909_4602103523310873212_n
Álmodozás Szingapúrban…

 

IMG_4463
… és Edinburghban.

 

10404163_10203002206709901_2067662959280631178_n
Barátokkal Loch Lomondnál, Skóciában

 

Sok helyen jártam szanaszét a világban egyedül, barátokkal, egyszóval  mozgalmas három év volt ez, rengeteg kemény leckével. Legtöbbet az emberekről tanultam: fénysebességgel szakadtak le rólam az illúziók, és ezt nem volt mindig egyszerű kezelni, sőt, még most sem az, de az egyik legfontosabb lecke, hogy az igazság végső soron önmagában is gyógyító. Amíg sötétben tapogatózol, amíg el akarod hinni a hazugságokat, mert nincs erőd szembenézni a valósággal, mert nem érzed úgy, hogy számíthatsz magadra – hogy elég erősek a szárnyaid-,  addig mindig lesznek olyanok, akik ezt ki fogják használni. Legrombolóbbak azonban a saját magadnak mondott hazugságok, és a legfájóbb árulás, amikor te magad nem állsz magad mellé.

Ma már tudom, hogy nem számít, mit dob elém az élet, nem számít, hová kerülök, egy dolog biztos: mindig képes leszek felemelni magam.

tumblr_n6y6mlYkde1sfaj5yo1_500.gif

Mondd, mi nyomja kicsi szíved...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s