‘Ez az egész Mária-ügy rendesen kiakasztott mindenkit’

in-aposzt annak a szomorú esetét beszéli el, amikor felmész a tumblr-re, hogy egy hosszú nap végén megszabadulj a gondolataidtól, aztán gondolatid támadnak egy tumblr posztról. Sehol sincs már biztonságban az ember.

Régi népi bölcsesség, hogy egy nő két dologért képes a pokolra menni: azért, hogy legyen gyereke és azért, hogy ne.

Íme a poszt a reblogokkal:

11091427_416029211891478_8060074166504824999_n
“van úgy, hogy kicsit késik a menstruációd és elkezdesz azon agyalni, terhes vagy-e, annak ellenére, a legintimebb dolog, amit valaha tettél, az egy kézfogás volt?” ———-A LÁNYOKNAK TÉNYLEG ESZÉBE JUT EZ? ——–Igen ——Igen —–Igen —- Ez az egész Szűz Mária dolog rendesen kikészített minket”

Eddig ugyanis soha nem gondoltam bele, vagy ha bele is gondoltam, addig végképp nem jutottam el, hogy észrevegyem, mások lányok, nők is így vannak vele: nevezetesen, hogy kamaszkorunktól kezdve indokoltan vagy indokolatlanul azon rettegünk, ‘ugye csak nem vagyok terhes?!’.

 A bejegyzés alatt aztán sokan megosztottak különféle történeteket, hogy idősebb társaik-rokonaik milyen abszurd sztorikat találtak ki, amivel még jobban beparáztatták őket (ha olyan vécédeszkára pisilsz, amire előtte egy fiú is rápisilt, terhes leszel! stb.). Bár ez utóbbi szerencsére az én életemből kimaradt, hála néhány igen jó svéd felvilágosító könyvnek és annak, hogy nálunk nyíltan lehetett erről beszélni otthon, azért a parát én sem úsztam meg.

Ahogy valószínűleg egyetlen nő sem, hiszen még aki nagy családot akar felnőttként, vagy majd harmincas éveiben hosszú évekig próbálkozik, mire összejön (vagy sajnos nem jön össze) a gyerek, általában az sem tizenhét évesen szeretne nekiállni a dolognak.

Ennek fényében meglepő, hogy nem beszélünk arról, milyen mértékben hatja át ez a félelem a szexuális fejlődésünket, és mennyire irracionális mértéket ölthet – ahogy a fenti példa is mutatja. Sőt, úgy általában erről a félelemről is ritkán beszélünk, mert a terhességről ‘örömteli hír’ meg ‘áldott titkok’ szókapcsolatokkal illik nyíltan szólni, ellenkező esetben, amikor egyáltalán nem örömteli a hír, akkor meg mélyen hallgatni illik.

Közeli barátnőim többségének volt abortusza. Nem árulok el újdonságot azzal, hogy ez az érintett pasiknak semmilyen fájdalmat nem okozott (a legtöbbnek lelkileg sem). Nekik annál többet. Volt, ahol még egyetemista volt a lány, volt, ahol a kapcsolat nem volt komoly, volt, ahol ugyan komoly kapcsolat van, de a pasi részéről már jó néhány gyerek is. Mindannyiuk esetében megértem, miért döntöttek így.

Amit nem értek meg, az a témával kapcsolatos képmutatás, a folyamatos émelyítő cukormáz. (Még ha a vallási szemellenzőket nem is hívjuk meg a buliba, de ebbe az irányba direkt nem gondolkozom most, mert itt lennénk naphosszat.) Igen, tudom, nem csak erre a témára igaz: a negatív érzéseinket, félelmeinket, paráinkat vállalni nem sikk, kifelé hepiség van szüntelen, a szex felszabadult és fenomenális. Mellette meg marad a csendes kéztördelés a naptárban lévő piros karika utáni harmadik eseménytelen reggelen.

4 Comments

  1. oliv08

    Ez komoly? Napjainkban?
    “Közeli barátnőim többségének volt abortusza.”-burokban élek. Bár ezzel nem dicsekedik senki, de konkrétan egy személyről tudom, hogy volt abortusza. Ő is már nagymama. Vetélés rengeteg van, de az abortusz tabu. Legsötétebb titok.

    Kedvelés

  2. Tündérkeresztanyád

    Hogy érted, hogy napjainkban? Naná, hogy napjainkban. 25-35 éves korosztályról van szó. De pl. női felmenőimről, rokonaimról is tudom, hogy kinek volt. Szerencsére olyan kapcsolatban vagyok minddel, hogy tudják, nem ítélkezem. Viszont azt is megértem, aki nem beszél róla, már csak így online is látva néha a durvább reakciókat.

    Kedvelés

    1. oliv08

      Nemcsak az abortuszról írtam, hanem hogy mennyire felvilágosulatlan a fiatalság. A szülőknek nem jut eszébe, hogy nekik milyen rossz volt annak idején, hogy azt hitték, a lepisilt vécédeszkától lesznek terhesek? (Ld. Szerelempatak c. film.)
      Az abortusz elég sok oldalon felmerült, amiket olvastam/olvasok, még az ismeretlen nickek is megkapják, hogy gyilkosok, holott aki dobálja rájuk a követ, nem fog segíteni felnevelni a gyereket se anyagilag sem máshogy. Főleg, ha sokadik gyerekről van szó. Na, be is fejezem, nem pártolni akarom az abortuszt, de ez is egy lehetőség és szerencsére legális.

      Kedvelés

      1. Tündérkeresztanyád

        Akkor félreértettem, bocsi.
        Egyébként szerintem nem annyira felvilágosulatlanság kérdése – bár persze benne van az is, hogy nem hiteles, megbízható forrásból hall a dologról, hanem innen-onnan, az internetről meg a társaktól összeollózott féligazságokat, pletykákat, mítoszokat kap csak valaki – mint inkább az, hogy amíg még ismeretlen, misztikum számára, addig könnyen elhisz szerintem bármit egy kiskamasz.

        Kedvelés

Mondd, mi nyomja kicsi szíved...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s