Válaszd az Életet

Black Friday alkalmából.

Bár az elnevezés állítólag a philadelphiai rendőrségtől ered az ezen a napon menetrendszerűen bekövetkező forgalmi dugókra és általános közlekedési káoszra utalva, be kell ismernünk, a név nagyszerűen tükrözi a kis fogyasztói lelkünk ilyenkor előbukkanó sötét oldalát is. Nem, eszem ágában sincs nekirugaszkodni egy, a fogyasztói társadalmat ostorozó posztot írni, van annak nélkülem is elég baja. Meg aztán, amint elkezdünk a fogyasztói társadalomról, mint berendezkedésről, keretről beszélni, valahogy rögtön könnyebbnek érezzük a vállunkat, és vele együtt a lelkünket is, ahogy a hordozható DVD-lejátszó mellé még egy  laza mozdulattal becsúsztatjuk a könyvolvasót, hisz tulajdonképpen az egész rendszer ilyen, így van kitalálva, mi igazán nem tehetünk semmiről.

Szóval nem a fogyasztói társadalom mohóságáról, hanem a legtöbbünkben lelkében valamilyen mértékben megbújó kapzsiságról szólnék pár szót.  Illetve, így rögtön az elején hagy adjam át ezt a szót az alábbi úriembernek:

Kapzsinak lenni jó. Kapzsinak és önzőnek lenni meg még jobb.  Az egész probléma fel sem merülne, ha nem lenne eszeveszettül jó érzés, amikor beszabadulsz egy üzletbe, és tudod, hogy bármi a tiéd lehet, bármi. Vagy akár minden. Fel sem merülne a probléma, ha a vásárlás, a halmozás nem járna olyan jóleső, mámoros elégedettséggel, mint amikor végre egyedül maradsz a liftben, és úgy jó alaposan megvakarsz egy régóta viszkető pontot. Eksztatikus, ugye?

És amikor hazamész, és otthon kicsomagolod a szerzeményeid, örülsz nekik, rendezgeted őket, aztán azért vásárolsz, hogy még módszeresebben tudd rendezgetni őket, aztán nagyobb lakásba költözöl, mert kell a hely az újaknak… és a nagyobb lakásban meg hirtelen  sok az üres hely, kénytelen vagy hát még többet vásárolni, logikusan.

Nem kell persze ennyire kóros példát elővenni: kicsiben is sokszor átéljük ezt életünk során. Valahányszor egy előző vásárlással indokolunk egy másikat, egy dolog kedvéért veszünk egy másik dolgot. Amikor már olyan frázisokat gyártunk, hogy ezzel vagy azzal “lepem meg magam karira”.

Ez nem feltétlenül rossz.  Legtöbb esetben azért még meg tudjuk magyarázni magunknakhogy erre vagy arra a dologra nekünk szükségünk volt. Nem feltétlenül rossz.  Csak figyelmeztetés.

Mert nem tart sokáig, mire az ember rájön, hogy a kiürült bevásárlótáskák nyomasztóan tudnak hasonlítani az üres piásüvegekre (oké, nyilván kicsit megkönnyíti az asszociációt, ha a kiürült bevásárlótáskák üres piásüvegek társaságában hevernek a padlón). Amikor már magadnak sem tudod megmagyarázni, csak fogod a fejed, hogy ezt most miért kellett.

Innen nem könnyű változtatni. Két dolog segíthet – ezek összefüggenek: a költözködés és az újrakezdés.

A költözködés azért jó, főleg a gyakori költözködés, mert segít átértékelni, hogy mire is van tényleg szükséged. Ugyanis amikor ott állsz, és az jár a fejedben, hogy na ne, már tényleg megint itt vagyok az Ikeában, és ruhásszekrényt/függönykarnist/toronyórát nézek, nos,  akkor vagy megveszed a toronyórát megint, vagy sarkon fordulsz, és úgy döntesz, megváltoztatod az életed.

A költözködések, amelyek során hol ez, hol az marad el, hagysz ott pár hónapig otthonodul szolgáló lakásokban véletlenül vagy praktikumból, és végén nem is azok a dolgok fognak hiányozni, amikre egykor szentül esküdtél, hogy nem tudnál meglenni nélküle, hanem apró nonszenszek, egy kedvenc bögre, ami eltört a hurcolkodáskor, vagy egy fogason felejtett sál. Amikor elindulsz, még nem is sejted, mennyi minden kopik majd le rólad az út során.  Ha úton vagy, akkor nem cipelhetsz magaddal felesleges dolgokat.

Akik olvasnak angolul, azoknak ajánlanám ezt a bejegyzést az egyik kedvenc blogomon: Less stuff= More happiness. Számomra nagyon inspiráló, és jól összefoglalja mindazt, amin keresztül mentem-megyek jelenleg. A dolgok, amiket birtokolsz, korlátoznak téged, csak hogy egy másik klasszikust rántsak elő nem egészen váratlanul a gugliból:

Helyhez kötnek, bezárnak, rád telepednek. Fojtogatni kezdenek. Rájuk nézel, és azon gondolkozol, mi a fasznak van szükséged négy váltás teniszruhára, amikor nem hogy teniszezni nem tudsz, de még csak az sem tudod, ki az a Federer. Elektromos borsdarálóra.  Eiffel-torony formájú sószóróra.

Mégis, amikor fojtogatnak, az már jó, mert akkor már érzed, hogy változtatni kéne, csak maximum még a hogyanmiként nem teljesen tiszta. Ebben a fázisban a heveny önutálat és a lakás porig égetésére való erős késztetés teljesen normális tünet. (Ha egy Brad Pitt kinézetű, Tyler névre hallgató fickó is megjelenik az életedben váratlanul, akkor azért fordulj pszichológushoz.)

Ha szerencsés vagy, akkor magadtól tudsz változtatni, megtenni az első lépéseket. Iszonyatosan nehéz. A sok helyen idézett listán, amely a különféle drogokat az addiktivitás szerint rendezi, nem szerepel a pénz, illetve tágabb értelemben az anyagi javak, talán mert toronymagasan vezetné a listát. Amikor úgy döntesz, hogy más irányba szeretnéd vinni az életed, akkor elsőként az elvonási tünetekkel kell megküzdened.

10641179_886851717994479_512621916859923691_nEljön az a pont is, amikor már viszonylag eltávolodtál az egésztől, és amikor vissza kell nézned, szembe kell nézned azzal, amid volt, és aki voltál. Itt megint foghatnád a fejed, de tudjátok mit?

Mindenkinek kellene, hogy legyen egy ilyen időszak az életében. Amikor mindent megkap, amit csak akar. És miután mindent megkapott, felhalmozott szépen, fogja magát, és elsétál tőle. Kibaszott jó érzés. Képzeld el, hogy a limit nélküli  bankkártyáddal beszabadulsz a Harrodsba karácsony előtt, na ezt az érzést szorozd meg tízzel és emeld négyzetre. Mert a szerzés öröménél sokkal nagyobb öröm az elengedésé. Amikor a szüntelen markolásban begörcsölt ujjaid végre kiegyenesíted, és eszedbe jut, mit is akarsz az élettől. Mi mindig szerezni akarunk, benne lenni dolgokban, részt venni dolgokban, birtokolni őket. Nem bírjuk ki, hogy valamihez ne legyen közünk. Az Elengedés a XXI. század elfeledett művészete. Ha eljutottál addig, hogy egyszer legalább megtapasztald az örömét, akkor úgyis tudod, miről beszélek. Akkor ismered az érzést, amikor nem csak a csomagod könnyű, hanem a lelked is.

Se szeri, se száma azoknak a motivációs írásoknak, idézeteknek, fotóknak, videóknak, amiknek egyetlen üzenete: mindent megkaphatsz, amit csak akarsz. Naná. Mindent megkaphatsz. De képes leszel-e majd elengedni?

A teljes egyszerűség állapota
(Ára nem kisebb mindenünknél)

T. S. Eliot

A mesék, legendák egyik klasszikus fordulata, amikor a sokak által áhított tárgyat vagy titkos kincset csak olyasvalaki képes megszerezni, aki nem vágyik rá. Paradox módon, a gyarapodáshoz – nem a halmozáshoz, hanem az igazi gyarapodáshoz – csak úgy juthatunk közelebb, ha megtanulunk elengedni, meglenni a dolgok nélkül.

Ez nem jön könnyen, na és persze van, aki semmiből sem tanul. Az utolsó pillanatig görcsöl, és miután huszadszorra is pofára esett, tíz perc múlva már azon igyekszik, hogyan harácsolhatna ismét össze annyit, vagy lehetőleg még többet, mint amit elvesztett. Mert az ember ilyen csökönyös, hülye állat is tud lenni, amellett, hogy kapzsi.  (Kedvenc Churchill idézetem, hogy az ember időnként belebotlik az igazságba, de a legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy. Hátra sem nézve.)

Az is igaz, hogy tökéletes, száz százalékos változás nem lehetséges, és ha csak nem gondolod egész komolyan, hogy a világtól elvonulva, a természetbe vetve önfentartó remeteként élj, a madarakkal kelj és a tyúkokkal feküdj, hát nem reális cél az, hogy teljesen függetlenítsd magad lelkileg ettől a ‘fogyasztói társadalom’ néven futó őrülettől.

Néha fél óráig is el tudok nézelődni még mindig a Marks&Spencer lakberendezési osztályán. Gondolatban felvásárolom az összes csalogányos és őzikés bögrét,  csipkézett szélű porcelán étkészletet, hatkarú gyertyatartót és aranyrámás tükröt. Aztán felidézem az alábbi zseniális sorokat, és szívfájdalom nélkül kisétálok az üzletből:

1369400745-3ce7f67b24fdca62e7cd6a91f4f98951

Boldog Fekete Pénteket. Voltál ma már Ikeában?

Mondd, mi nyomja kicsi szíved...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s